Illés - Amikor én még kissrác voltam 1968
1968-ban az Illés zenekar egyre nagyobb sikereket ért
el, és egyre nagyobb tömegeket tudott megmozgatni. Újdonságot tudtak
hozni a zenébe: keleti és nyugati szólamok, népi- és műzene keveredtek a
számaikban, ráadásul mondanivalójuk is akadt: dalszövegeik generációs
problémákat ábrázolták, mégha a Bosch Klub közönsége kezdetben nem is értette pontosan a dalszövegeket.
Az 1968–as év sikeresen alakult. A kultúrpolitika is elhalmozta őket díjakkal, felfedezte a őket a filmipar is. Szintén ebben az évben saját klubot is kaptak a Fővárosi Művelődési Házban: az Illés Klubot. A Táncdalfesztiválon fődíjat kaptak az „Amikor én még
kissrác voltam” című számukért (11 díjból ötöt zsebeltek be).
Újságok
szereplői, már nemcsak az ifjúságé, hanem a Népszabadság
is terjedelmes cikkben méltatja őket és zenéjüket. Jó időben jó helyen
vannak, a megújulási és reformtörekvések, melyek a politikai életet is
jellemzik, rájuk is hatottak.
Zenéjük is tudatosabban fordult a népzene irányába, a kelet-közép-európai, a balkáni népzenét emelték be a saját zenéjükbe, ezzel egy sajátos magyar ifjúsági zenét hoztak létre. Az Amikor én még kissrác voltam című daluk után a „Magyar Állami Népi Beategyüttes" elnevezéssel illették őket.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése